Cane Corso fajtamentés logo

Gazdira váró cane corsokGazdira váró cane corsok Gazdira váró cane corso keverékekGazdira váró cane corso keverékek Közvetített cane corsokKözvetített cane corsok Elveszett/talált cane corsokElveszett/talált cane corsok Gazdira találtakGazdira találtak In memoriamIn memoriam

Tudnivalók a cane corsorólTudnivalók a cane corsoról Corso KurírCorso Kurír Állati hírekÁllati hírek Hírek a gazdiktólHírek a gazdiktól LetöltésLetöltés LinkekLinkek

Információ önkénteseknekInformáció önkénteseknek

Mit jelent a virtuális örökbefogadás?Mit jelent a virtuális örökbefogadás?

Számlaszám és adószám

Mit adományozzak?Mit adományozzak?
FőoldalFőoldal RólunkRólunk ElérhetőségeinkElérhetőségeink Hogyan segíthet?Hogyan segíthet? Örökbefogadási és leadási tudnivalókÖrökbefogadási és leadási tudnivalók TámogatóinkTámogatóink

Mona története
2012.07.19.
Ha egy leadott corso kerül, hozzánk általában arra készülünk, h mennyire jó fej, ragaszkodó, imádni való lesz, hiszen ismerjük a fajtát. Mona esetében ez nagyon nem így volt. A várthoz képest 180°-os volt az eltérés. Kaptunk egy félelmekkel teli, de önfejû, makacs, hisztis, játszani nem tudó, nagyon domináns, játékra irigy, sétálni nem tudó, nyakörvet el nem viselõ, félelmében támadó, autókat üldözni akaró, járókelõket is támadó kutyát, aki még nem volt egy éves. Fiatal korára ennyi negatív dolgot hogy tudott vajon összeszedni? Hogy élhetett, hogy ezzé lett. Ezekkel a tulajdonságokkal elmondható, hogy nem tartozott a szeretni valók közé.
Az elsõ idõkben nem lehetett nyakörvet rátenni, pórázon vezetni kész tragédia volt, olyan akrobatikus mutatványt produkált, hogy az utcán is megálltak nézni, közben hisztiparádézott. Nem ment be a kutyaházba, kint a földön aludt, ami nyáron nem volt feltûnõ. Kiderült, hogy fél, és azért nem mert bemenni, mivel az idõ telt és a fagyos éjszakát is a földön töltötte. Pár napos tréning után, nem jelentett gondot számára a kutyaházba való alvás rájött, hogy ott meleg van és nincs mitõl félnie. Éjszakánként rendkívül különös hangokon, nagyon panaszosan énekelt, heteken át. Ha a többi kutya játszott valamilyen játékkal azt agresszív jelekkel meg akarta szerezni, de kutyáim ilyenkor eldobták a játékot és abbahagyták a játékot.
Elég nagy kihívás volt Mona átnevelése, de a türelmes és következetes munka meghozta az eredményét.


Párszor vissza is kellett lépni a startvonalra a cél érdekében. Lassan egy éve, hogy ideiglenesen nálunk, él ez idõ alatt, óriási változásokon ment át.



Rengeteg dolgot tanult a helyes viselkedés terén, nagyon sokat a kutyáinktól, pl. tõlük tanulta meg, hogy egy kutyaközösségben hogyan kell viselkedni, mit szabad és mit nem, hogyan kell szépen játszani, hogy õt is befogadják játszópajtásnak. Az ivartalanítása után lett lakáslakó, ami új volt neki a tv-ben szereplõket vadul, de hátrálva ugatta, majd meg is szokta. Volt némi nevelõ helyreigazítás a kutyáink részérõl, ami segített megtalálni a helyét a falkában. Megtanulta elfogadni az embert vezetõjének, akiben feltétel nélkül megbízhat, akinek engedelmes és szófogadó, akit nem utolsó sorban szerethet és megtapasztalta azt is, hogy milyen érzés az, amikor õt szeretik, dédelgetik. Mindezek kimaradtak az õ kis életébõl ezek a pozitív élmények, amiket még idõben pótolni tudtunk. Mona amikor ráérzett ezekre a jó dolgokra, amikorra már meg volt a kellõ bizalom, min a szivacs úgy itta magába és élvezte a késõi kölyökkor nagyszerû élményeit.



Megtanul, kulturáltan idegeneket fogadni, akiket a gazda enged be a lakásba, hamar pozitív kapcsolatot is teremt, de határozottan védelmezi a portát az idegenektõl, igazi jó házõrzõ.



Lakásban nem rág, és nem rombol, kocsiban is kulturáltan utazik. Persze csínytevése neki is van, hiszen fiatal. Pl. a karácsonyfa alól a fél kg-nyi szaloncukrot papírral együtt befalta, ha nejlonzacskót talál, azt szétszedi és képes meg is enni, volt, hogy a konyharuhát, de a plédet is kivitte az udvarra, ezekben nem tett kárt. A papucsot mai napig szereti hurcolni, de azokat sem rágja meg, bár harapdálja. Ezek egy kölyökkutyára jellemzõ csínyek, ezek nélkül egészséges kutya nem nõhet fel. Az egyik kutyánkkal különösen egymásra találtak eszelõs játékot ûznek, olyan nagyon szeretetteljesen. Nem csak a játékot, hanem a tudását is gyarapította, tisztelettudó és engedelmes. Ha a pórázt látja, alig várja, hogy felrakjam a nyakörvet. Izgatott persze, amíg felrakom. Sétálni már nagyon szeret, bár még tökéletesen nem tud, a járókelõk már elmehetnek mellette, ilyenkor Mona szépen ül és megvárjuk, amíg elhaladnak, a kocsik után sem akar eszelõsen rohanni velük is közömbös, de a figyelmét még magunkra kell vonni ilyenkor. A kerítésen belüli kutyák még nagyon zavarják. Ha ezek a zavaró tényezõk nincsenek, gyönyörûen sétál és élvezi is. Nagyon szófogadó, nyitott, jól szocializált, pozitív, játékos kutyalány vált belõle. Akit a bizalmába fogad rajongásig szereti, ezzel a bizalommal sosem szabad visszaélni. Elértük azt is, hogy õ tanítja a most érkezõ kutyalányt játszani. Vezényszavakat is ismeri és szívesen teljesíti. A macskával is nagyon jól kijön, együtt falatoznak, és mikor a macska kap, falatkát nem indul megszerezni, de a helyet ahol evett a macsi tisztára nyalja.

Elmondható az, hogy rendelkezik mindazokkal a tulajdonságokkal, ami egy corsora jellemzõ. A hihetetlen mértékû szeretet, a bújósság, a határozott védelmezés, a megfelelni akarás, rajongás a családért, rendkívül éberség, nyitottság, a bizalom képessége.


Olyan gazdit szeretnénk, aki tisztában van Mona múltjával, hogy milyen gondokat küzdött le, s vált egy nagyszerû kutyalánnyá, azért hogy soha ne essen vissza, hogy múltja soha ne ismétlõdhessen meg és számára a gazdis élet valóban egy életre szóljon. Egy kutyához értõ következetes, de szeretõ és türelmes gazdi személyében.



Megosztom a Facebookon