Cane Corso fajtamentés logo

Gazdira váró cane corsokGazdira váró cane corsok Gazdira váró cane corso keverékekGazdira váró cane corso keverékek Közvetített cane corsokKözvetített cane corsok Elveszett/talált cane corsokElveszett/talált cane corsok Gazdira találtakGazdira találtak In memoriamIn memoriam

Tudnivalók a cane corsorólTudnivalók a cane corsoról Corso KurírCorso Kurír Állati hírekÁllati hírek Hírek a gazdiktólHírek a gazdiktól LetöltésLetöltés LinkekLinkek

Információ önkénteseknekInformáció önkénteseknek

Mit jelent a virtuális örökbefogadás?Mit jelent a virtuális örökbefogadás?

Számlaszám és adószám

Mit adományozzak?Mit adományozzak?
FőoldalFőoldal RólunkRólunk ElérhetőségeinkElérhetőségeink Hogyan segíthet?Hogyan segíthet? Örökbefogadási és leadási tudnivalókÖrökbefogadási és leadási tudnivalók TámogatóinkTámogatóink

Bánya Banett csodálatos élete.... :)
2015.10.12.
Minden volt védencünkről érkező híreknek, képeknek nagyon örülünk, de a minap egy a szívemnek még jobban kedves levelet kaptunk. Bánya Banett gazdi írt nekünk Németországból...

Azért is különleges számomra ez a levél, mert Banett mielőtt hozzájuk költözött volna, nálunk élt, több mint két évet.
A testvérei (mert 4-en voltak a Bányász gyerekek) már rég gazdához költöztek, csak Ő maradt nálunk, egy sikertelen és rövid gazdisodás után. Az indok, "ez a kutya mindentől fél, azt mondták a kutyaiskolába, vigyük vissza oda ahonnan hoztuk, mert nem jó semmire....."

Úgy döntöttem hazahozom és dolgozunk a félénkségén és azért is megmutatjuk, hogy Ő egy szuper kutya és hogy mit vesztett az aki lemondott róla.

Teltek a hetek, hónapok. Banett egyre jobban nyílt meg, egyre jobban bízott bennem, a családomban és főként az én Falkámban (Donban, Yamában), akik megtanították sok mindenre és megmutatták neki, hogy az élet szép és bízhat a kétlábúakban is...

Egyszer csak jött a hír, Banettra van egy érdeklődő család és szeretnék Őt, minden hibájával és hiányosságával együtt.
Megijedtem, mert féltem, hogy mi lesz vele ott a nagy ismeretlenbe, de tudtam hogy meg kell próbálni, el kell engednem.....miatta, hogy neki is legyen saját családja!!!

Elutazott.... Alig vártam az első híreket. Minden rendben alakult és ez így van a mai napig is. Két évet lakott nálunk és most két éve, hogy elkezdődött az új élete.

Sok sok boldog évet kívánok még Banett!!! <3


"Kedves Noé Csapat,
Banya két éve költözött hozzánk, félénk, ijedős fiatal kutyaként. Tudatosan döntöttünk ilyen félős kutya mellett, mivel korábban 12 évig volt nálunk egy Podenco, akit egy spanyolországi gyepmesteri telepről. Ő is ilyen félős kutya volt és így tudtuk, hogy mi vár ránk és nem riasztott minket vissza attól, hogy Banya számára szerető otthont biztosítsunk.
Reggel 5.30 órakor vettük át Banyát a németországi Hengersbergben. Egy rakás szerencsétlenség, összekuporodva, rettegve. Amikor kinyitottuk a kombi autónk csomagtartóját, mint a villám be is pattant és elbújt az oda készített összes pokróc alá. A négy órás hazaúton nyugalom volt, kétszer belepisilt az autóba, de ezt a körülményekre való tekintettel nem róttuk fel neki.

Az első nap Németországban:



Amikor hazaértünk bebújt a leghátsó sarokba és hagytuk, hogy kicsit megnyugodjon. Aztán jött az első séta, Banya az elejétől fogva hagyta magát megfogni, anélkül, hogy elmenekült volna. Duplán biztosítva hámmal és nyakörvvel indultunk kifelé. Úr Isten, hogy Banya mennyire félt! Mindig ugrásra készen, kúszva haladt, mint egy macska! Egyszerűen mindentől félt.



Most már két éve van nálunk és otthon a világ legjobb kutyája, simán tud egyedül maradni, nem tesz tönkre semmit, első naptól fogva szobatiszta volt, egyszerűen fantasztikus. Ugyanígy viselkedik a kempingben is, ahol minden nyáron eltöltünk négy hetet.





Az elején kész katasztrófa volt Banyával kimenni sétálni. Nemcsak, hogy nem jött az ajtóhoz és a nappaliba kellett érte menni – ez még manapság is előfordul néha -, de kint hason csúszva, mindentől rettegve és mindentől megijedve közlekedett. Banya ekkoriban annyira stresszelt a sétánál, hogy néha még a dolgát sem intézte el, ezért úgy döntöttünk, hogy stratégiát váltunk.
Így elkezdtük betenni az autóba és délben mindig máshova mentünk sétálni. Sokszor nem intézte el a dolgát, de mára ez már nem jelent gondot Banya számára.
Biciklisek, gyalogosok, lovasok stb. még mindig stresszt jelentenek számára. A legrosszabban az iskolás gyerekek érintik, akiktől teljesen bepánikol.
Háromszor naponta elsétálunk ugyanazon az útvonalon az út mentén a mezőhöz és Banya viszonylag oldottan sétál, legalábbis, amíg nem jönnek szembe vagy mögöttünk emberek. Mindent scannel és előfordul, hogy ijedten félreugrik, ha az egyik mellékutcából hirtelen előbukkan valaki.
Éppen ezért nagyon meglepő, hogy a kisasszony gyönyörűen közlekedik póráz nélkül és szót fogad, mindig megáll és körülnéz, hogy hol vagyunk. Banya rajtunk kívül senkinek nem engedi, hogy hozzá nyúljon, és nem sűrűn fordul elő, hogy más kutyákkal játszik, egyszerűen nem tudja leküzdeni a félelmét. Ha viszont egyszer belelendül, akkor teljes testbedobással játszik. Van itt a közelben egy Cane Corso kan, na őket imádja Banya. Ha velük találkozunk, akkor Banya fékezhetetlenül örül. A hölgynek még azt is megengedi, hogy megsimogassa és önfeledten játszik a kannal.




Banya csodálatos kutya és velünk szemben nagyon szeretetteljes, ő a mi kincsünk, a drágaságunk. Valószínűleg soha nem fogja tudni teljesen leküzdeni a félelmeit, de éppen ezért kihívást jelent számunkra és imádjuk.



Bármikor újra bele mernénk vágni, hogy egy ilyen félős kutyának adjunk otthont és ezáltal esélyt egy boldogabb életre, mivel hihetetlenül hálásak ezért az esélyért.












Üdvözlettel:
Carmen és Banya"


Megosztom a Facebookon